Nimród nemzetsége

Érdemes utána nézni!

Kőrösi Csoma Sándor mondta: -ha a Magyarok nyomait keresed, menj el Kínába is!

Mezopotámia területén élő Nimród nemzetsége folyamatos zaklatásnak és háboruskodásnak volt kitéve a nyugatról érkező szemita csoportoknak. 

Nimród a nemzetségek túlélésére ezért két legkedvesebb fiát, Hunort (hun nemzetség) keletre, míg Magort (Magyar nemzetség) nyugatra küldte új hazát keresni. Ennek idejét most nem érdemes meghatározni, mert az időszámítások folyamatos újrakezdése miatt csak akadékoskodóknak ad alapot a magyarság tagadásra. Minden esetre a tények azt bizonyítják, hogy róvásírással rendelkező nép hagyta el a Tigris és Eufrátesz völgyét. Magor, azaz a Kárpát medencébe érkező  róvásírással rendelkező nép nyomai fellelhetők 7000 évvel ezelőttről, aminek ékes bizonyítéka a Tatárlaki lelet!

Minden esetre érdekes összefüggést találunk akkor, amikor a fellelhető írások Attila népét a keletről érkező hunokként azonosítják. Talán ekkor egyesül  egy időre ismét a Nimród nemzetség?

Ellenben kevesebbet tudunk a Magyarok hun ágáról, akik keletre indultak:

A hun törzsszövetség az Encs folyónál az ataiszi Indió törzsek az Indus folyó síkságán, a Saka szkíták párszi földön, a Pamír hegység alján, Kuszkó népe a síksági kanakokkal és a hegyi Indió törzsekkel az újonnan felfedezett Kuszkó földjén, Suva a déli szigetvilágban, az Agabák pedig a Kitaj nagyföld (mai Kína) tengerpartján telepedtek meg.

Kr.e. 575O-ben Káldi és Szavárd vitézek egy lázadás miatt, híveikkel elhajóztak Ataiszról (7OO évvel az elsüllyedés előtt), és a mai Irak területén értek partot. Ott megalapították Anina Óm birodalmát, amely Káldi földből, Szavárd földből és Elám birodalmából állt.

Ezeket a birodalmakat a Tigris és az Eufráteszosztotta három részre.

(Vissza 5O38 utánhoz.) Ezen a területen ért partot Buda, és ezáltal új impulzust és új elnevezést kapott a társég. Így alakult ki Uruk birodalma, Úr városával.

 

(Az Úr városát feltáró régészek a sumérkor rétegeialatt is találtak még folyamatos egymásra építkezés nyomait,de nem tudták megállapítani, kikről is van szó.)

Ekkor még együtt éltek az agabák, hunok, úzok, kurdok, káldiak, szavárdok, uruk népei.

Egy véráldozat körül kialakult incidens miatt a hunok és az úzok kiszakadtak ebből a térségből, és észak felé vették az útjukat.

Végül Ordosz térségében állapodtak meg, de útközben birodalmakat hoztak létre. Ezek Paripa és Dabosa, Magyarka, illetve Hunor birodalmai voltak. A tehetősebb hunok megállapodtak Magyarka és Hunor között, azonban a szegényebbek tovább vándoroltak Ordoszig, illetve déli kalandozásaik során szerves részét adták India ősi civilizációjának.

Ordoszban később a Föld legjelentősebb beavató központja jött létre úz és hun vezetéssel. A kiválás ellenére – vérszerződésben megállapodott – összeköttetésben maradt mind az uruki birodalommal, mind a magyarkai másik nagy beavató központtal.

Korábban volt már szó a 24 hun törzs szövetségéről, amely Ordoszban alakult újjá.

Kelet-Kína abban az időben gyéren lakott volt. A térség őslakói, a jürcsikés az ajnók voltak helyenként megtalálhatóak. Amikor ahunok az úzokkal megérkeztek, éppen egy kisebb háború volt a jürcsik és az ajnók között.

A hunok a jürcsik mellé álltak, és együttesen legyőzték az ajnókat. Hálából a jürcsik Ordosz térségét a hunok ifjúságának adományozták. A hunok a legyőzött ajnókkal emberségesen bántak, és három hónap múlva felszabadították őket.

Ezzel szemben a jürcsik vezére, Jümmön nem engedte el a foglyokat, ezért az ajnók és a hunok együtt elűzték őket a Sárga folyón (Hangun) túlra. Az ajnók és a hunok hosszú időre szóló barátságot kötöttek, és két nép fiai és leányai összeházasodtak.

Az ajnók sok száz évvel ezután váltak ki a közösségből, és észak felé indulva a mai napig Hokkaido, Szahalin és a Kuril szigetek vidékeit lakják.

A hunok egy része a Hanguntól északra telepedett le. Az úzok a Sárga folyó nagy kanyarulatától nem messze állították fel székhelyüket, aminek Ordosz lett a neve. (Ordosz, farkasvermet jelent. Innen ered az ordas farkas kifejezésünk.)

Tehát a 24 hun törzs szövetsége i.e. 4O4O-ben alakult meg Agaba fősámán vezetésével. Agaba kiváló szervező volt. Bevezetett terveit így lehetet összefoglalni:

1. A különböző népek, törzsek egyeztették mitológiájukat, és megszervezték a törzsszövetség rendjét.

2. Agaba javaslatára újrakezdték az időszámítást, mivel a teleholdak holdév számlálása – a gyakori ködök miatt – nehézkes volt. Az új időszámítás szerint egy esztendő az egyik medvetortól a következőig tartott (medvetoros év), tehát az egyik téltől a másik télig.

3. Az első törzsszövetségi fősámán Agaba lett.

4. Agaba az írásukat is megreformálta, és az általa alkotott rovásírást általánossá tette a sámánok körében.

5. Agaba javaslatára kezdték el írni újra történelmüket is. A fősámánok mindenkori kötelessége lett, hogy a hun törzsszövetség eseményeit a valóságnak megfelelően megörökítsék. Történelemírásuknak újra az Arvisura, azaz Igazszólás nevet adták, és ezeket az agabák törzse által Ataiszból hozott aranylemezekre rótták, hogy az idő vasfoga el ne pusztítsa. A fősámán mellett mindig rovósámánok működtek. Az Arvisura rovások szokása Anyahita ősi ataiszi Arvisura rovásait elevenítette fel, és folytatta a munkát, hogy az emberiség krónikáját ily módon is megőrizzék.

6. Legelőször közösen lerótták Ataisz hitvilágát. Minden nép elmondta a saját ismeretét a témáról, amit egyeztettek, és a közös álláspont, rögzítésre került.

7. I.e. 4O4O. évtől folyamatosan írták, a ma már ősinek számító regét, az Arvisurákat.

Mivel az Ordosz körüli település lakói úzok voltak, a rovósámánok mindig az ő nyelvjárásukkal rótták le az új Arvisurákat. Nyelvük az évezredek alatt keveset változott. Ezt ma magyar nyelvként ismerjük.

8. Megalapították a tűzfutási vetélkedőt. A vetélkedő győztese kalandozásokat vezethetett az Ataiszról elszármazottak felkutatására.

9. Agaba törekedett, hogy a szövetségbe tömörült új népnek még az emlékezetéből is kitörölje az emberáldozat fogalmát.

1O. Törvénybe iktatták, hogy minden emberöltő alatt legalább egy alkalommal kalandozni menjenek békés, avagy háborús céllal, mert csak az újonnan látott és tapasztalt élmények alapján lehet továbbfejlődni. A sámán rajcsúr vállalkozó ifjaiból minden huszonötödik évben más-más irányba kalandozókat küldtek rokonlátogatásra, hogy állandó kapcsolatot tartsanak az ataiszi népekkel.

Kr.e. 4O4O-ben a következő törzsek lettek a törzsszövetség tagjai(24):TÜRK, KAZA-HUN, SZÉKI HUN, BOLGÁR, JÁSZ, LETT, MANGSI, MARI, KOMI, CSUVASZ, VEPSZE, TATÁR, KUN, MANZSU, KABAR, MORDVIN, ÚZ, SUOMA, VÓT, BASKÍR, ÉSZT, ÚJGUR, MONGOL, AVAR.

A ROVÁSÍRÁS NEM CSAK SZENT ÖRÖKSÉG, HANEM A MAGYAR NEMZET MINDEN TAGJÁNAK KINCSE.

A FEJLETLENEBB LATIN BETŰS ÍRÁS RÁNK KÉNYSZERÍTÉSE ELŐTT, A MAGYAROK ŐSEI KÖZT NEM VOLT ÍRÁSTUDATLAN EMBER.

A KÁRPÁT-MEDENCE TERÜLETÉN, ŐSHAZÁNKBAN MÁR AZ ÚJ KŐKORBAN – HÉTEZER ÉVVEL EZELŐTT – SZERVEZETT OLVASÁS- ÉS ÍRÁSTANÍTÁS FOLYT, MINT AHOGYAN EZT TORMA ZSÓFIA RÉGÉSZNŐ TÍZEZRET IS MEGHALADÓ MAROSPARTI ROVÁSJELES AGYAGKORONGJAI BIZONYÍTJÁK.

LEGYÜNK BÜSZKÉK ŐSEINKRE, AZ Ő ÚTJUKON EGYETLEN LÉPÉS SEM VÉSZ KÁRBA.

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.